John Cure regényíró blogoldala

John Cure: A Gonosz új arca (regény) Első részlet - Prológus

2015/06/14. - írta: John_Cure

Olvass bele A Gonosz új arca című könyvembe!
1. részlet

PROLÓGUS


      Az árnyékban megbúvó alak óvatosan a nyirkos falnak támasztotta a hátát, miközben fegyverét közelebb húzta a lábához. Kezei görcsösen markolták a rövidre vágott puska csövét. Rémülten levegő után kapkodott, próbált némi nyugalmat magára erőltetni, de ezekben a megrázó percekben már neki sem sikerült zihálását elfojtania. Kopott ingét vörösre festette az oldalából kibuggyanó vér, ami sehogyan sem akart csillapodni. Kezét erősen a sérülésre szorította és megpróbálta enyhíteni a vérzést. Nem sikerült.
      Megrémítette a helyzet, de nem félt.
      Rendőrök és vérebek lihegtek órák óta a sarkában. Átszáguldott a városon, majd az összetört autóját hátrahagyva sötét erdőkön és bűzös csatornákon keresztül menekült, de még most sem tudta felfogni, hogyan került ebbe az elhagyatott házba. Minden bizonnyal abban reménykedett, hogy a rendőrök nyomát vesztik. Természetesen öntelt ábránd volt.
      Legalább ötven rendőr vette körül a romos házat, és mindegyik arra várt, hogy végre kilépjen a rejtekhelyéről. De ő nem akart kimenni, pedig jól tudta, hogy ezt a játékot már nem játszhatja tovább. Életében először vesztett.
      Lábai megrogytak a fájdalomtól és a vérveszteségtől. Az oldala egyre hevesebben lüktetett. Valamelyik buzgómócsing zsaru telibe trafált!, gondolta, miközben a málló vakolatnak támaszkodott. Lassan a fertőző köpetektől mocskos padlóra ült, hátát szorosan a falnak nyomta, és élvezte, ahogyan a falból áradó hideg átjárja a testét. Meg fogok dögleni. Egyszerűen megdöglök, akár egy kivert kutya.
      A ház előtt felsorakozott rendőrautók villogó fénye pulzálva tört be a düledező épület bezúzott ablakain, egyszer vörösre, másszor pedig kékre festve az oroszlánszagú szoba falait. Az üldözöttet nem zavarta tovább az oldalából feltörő fájdalom. Megpróbált nem gondolni többet a sérülésre, igyekezett áldozatainak arcát felidézni, ez pedig minden alkalommal különös kéjjel töltötte el.
      – A pokolban az összes perszóna a szolgám lesz! – nyöszörögte, majd a sötétség mélyére köpött. A puskát csőre töltve keresztbe fektette a combján, ármányosan elmosolyodott, és a törött ablakon keresztül kinézett a hideg éjszakába. A távolban látni vélte a házak fényeit, amint megpróbálják áttörni magukat a városra nehezedő sötétségen. Rideg szívét kellemes melegség járta át.
      Szerette ezt a várost.
      Egészen fiatalon itt szembesült az élet sötét oldalával és olyan mérhetetlen szenvedély kerítette hatalmába, amit előtte még soha nem tapasztalt. Kamaszként már úgy érezte, emberek sorsáról dönthet, miként a farkas, amikor bekerül egy csapat bárány közé, és ösztönösen pusztít vagy megkegyelmez. Ez az érzés, továbbá a gyilkolás torokszorítóan édes íze, maga volt a beteljesülés számára.
      Élvezte, és nem bánt meg semmit…
      – Adja meg magát! – hallatszott be a törött ablakokon a hangosbemondóba kiabáló rendőrtiszt hangja. – Feltartott kézzel jöjjön ki! A házat körülvettük, semmi esélye a menekülésre!
      Az alak nem mozdult. Nem akart menekülni, de nem is állt szándékában megadnia magát.
      – Ezt elnéztétek rohadékok! – kiabálta kifelé. – John Marllow nem adja meg magát! John Marllow nem fog a halálsoron végigmenni!
      A sötétség és a gonosz erőknek engedelmeskedve élte az életét, nem kívánt gyáva módon rendőrkézre kerülni.
      – A pokolban már várnak rám – suttogta maga elé.
      Nagy útra készült.
      Maga felé fordította a puskát. A csövét közvetlenül az álla alá szorította, még egyszer a sötétbe köpött, aztán meghúzta a ravaszt. A nyakát átszakító lövedék a falban állt meg.
      Forró vér szennyezte a mocskos vakolatot.
      Néhány pillanattal később – 1988. június 18-án 22 óra 34 perckor – betörték az ajtót, és rendőrosztag özönlötte el a dohos szobát.
      Csak egy holttestet találtak.

=====
A könyv júliusi megjelenése előtt már kedvezményesen előjegyezhető!
Bővebb információért kattints ide!

best-top-desktop-horror-wallpapers-hd-horror-wallpaper-picture-image-photo-17.jpg

komment

Megmentettem szarka komát!

2015/06/09. - írta: John_Cure

Igaz hogy madárfóbiám van, de az állatokat nagyon szeretem és ha épp egy ártatlan madarat akarnak bántani, akkor azt sem hagyom szó nélkül.

Ma délelőtt a mellettem lévő kis utcában dolgozó fél tucat férfinek látszó véglény úgy gondolta nagyon bátrak és erősek ahhoz, hogy egy kis szarkát kiverjenek a fészkéből és rugdossák, bottal üssék. A hangokra figyeltem fel és egy darabig csak füleltem, figyeltem, mert a kerítéstől és a bokroktól az emeleti dolgozószobám ablakából sem láttam jól mi történik. Végül mikor tudatosult bennem, hogy egy kiszolgáltatott védtelen kis élőlényt bántanak, olyan méreg öntötte el az agyam, hogy feledésbe merült minden tréning, ami a nyugalom megőrzésére tanított.

Teljes torokból üvöltöttem rájuk az ablakomból, hozzájuk vágtam néhány keresetlen szót és erősebb fenyegetéseket. Kihasználva a döbbenetüket - hogy azt sem tudták honnan hallják az áldást lerohantam a kocsimhoz és onnan magamhoz ragadva az egy méteres orosz Nagajkát (szíjkorbács), majd feldúltan a hat fickó közé trappoltam.
Az előbb még harcias, kemény legények igen csak meghunyászkodtak. Látták az elszántságom, a vérbe forgó szemeim, érezték, hogy baszni most a túlerőt, itt velem szemben elvéreznének. (mondjuk ha egy kiskanállal megyek ki, azzal is tucatnyi módon tudtam volna megcsonkítani a sorsukat, de a korbács az legalább demonstratív eszköz.) 

Végül rendesen kioktattam őket, mert olyan kicsire zsugorodtak, hogy már megütni sem volt kit. Pedig a felgyülemlett adrenalint a közelharc edzések rutinjával kellemesen le lehetett volna vezetni.
Hogy ilyesmit miért nem szabad elnézni, vagy szó nélkül hagyni senkinek?
Mert aki egy védtelen kis madárnak képes ártani, az bántani fog egy macskát és megrugdos egy kutyát is, otthon pedig erőszakos a családjával. Senkiháziak.
Na, béke!

topfoto_014231.jpg

komment

2015 júliusában jelenik meg a Gonosz új arca

2015/06/08. - írta: John_Cure

2015 júliusában - érkezik az új könyvem a MOGUL Kiadóval együttműködve!

Jegyezd elő a saját dedikált példányodat most -20% kedvezménnyel és ingyenes kiszállítással az író weboldalán! A könyvet így névre szóló dedikálással, utánvéttel júliusban az elsők között fogod a kezedbe kapni, mindösszesen 2.310 Ft-ért.

Kattints ide a foglaláshoz! http://johncure.eu/konyvrendeles

A könyvről:
Vajon a holtak visszatérhetnek az élők világába?

John Marllow, a Véres Casanova néven ismeret pszichopata, brutális kegyetlenséggel erőszakol meg és mészárol le nyolc nőt. A sorozatgyilkos végül az FBI elől menekülve egy elhagyatott házban öngyilkosságot követ el.

Csakhogy a vérfürdő közel húsz év múlva újra kezdetét veszi, mindössze azzal a különbséggel, hogy a különös kegyetlenséggel elkövetett szexuális indíttatású gyilkosságok áldozatait immáron az Interneten keresztül hálózza be a gonosz ragadozó.

Joseph Church a feltörekvő író régi álma válik valóra, amikor megjelenő új regénye végre nagy sikert arat, csakhogy ezzel egy időben a felhőtlenül boldognak látszó házassága is kártyavárként omlik össze.

Eddiet, a rémálmokkal küzdő kamaszfiút megtalálja az első szerelem. Felhőtlen, boldog szárnyalását viszont egy a túlvilágról érkező gonosz szellem árnyékolja be, aki egyre jobban az irányítása alá vonja a fiút.

Gemsi, a fiatal és agilis nyomozónő hosszú éveket töltött az FBI fedett ügynökeként a maffiába beépülve. Mégis a legveszélyesebb küldetése most vár rá, amikor az Interneten ismerkedő sorozatgyilkosnak akar csapdát állítani. Csapatával úgy vélik egy másolós gyilkos nyomában vannak, azt nem is sejtik, hogy a gonosz lelkek is visszatérhetnek az élők világába.

John Cure új könyve az élethű szereplőivel, hátborzongató hangulatával és lebilincselő történetvezetésével ismét a misztikus pszichothrillerek legjobbjai közé tartozik.

gonosz_borito2015_egyben_web.jpg

komment